A PwC 2026 júliusi Financial Wellness kutatása szerint a megkérdezettek 45 százaléka legalább közepesen feszült a saját pénzügyei miatt. Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország szakértője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában azt mutatta be, hogyan csapódik le ez a teher az egészségben, a tartalékokban és a munkahelyen.
“A makroszámok már reálbér-növekedést mutatnak, a háztartások kosara mégis hónapról hónapra szűkül.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A pénzügyi stressz ma már a magyar mindennapok része, és messze túlnyúlik a bankszámlán.
Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország szakértője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában egy 2026 júliusában készült, több mint 3200 fős felmérés adatait hozta. A válaszadók 45 százaléka legalább közepesen feszültnek érzi a saját pénzügyi helyzete kezelését, 16 százalék pedig kifejezetten stresszes. Az elmúlt évben 35 százaléknál nőtt ez a teher, javulást mindössze 6 százalék jelzett.
A pénzügyi stressz az alvást, az önbecsülést és a családi asztalt is eléri.
A kutatásban a megkérdezettek közel 80 százaléka a mentális egészségére is kiható nyomásként írta le a helyzetet. Az önbecsülés és az alvásminőség 74-75 százalékos arányban sérül, az otthoni kapcsolatoknál 70 százalék ugyanezt érzi. A munkahelyi teljesítménynél és a baráti körben minden második ember számolt be romlásról, hiányzásról vagy csökkent munkaképességről. Innen nézve a zseb ügye már rég nem marad a háztartási füzetben.
A fizetés a makroszámok szerint nő, a vásárlói kosárban ez mégis kevésbé látszik.
A durva inflációs időszak után a statisztika már reálbér-emelkedést mutat, a háztartások jelentős része ettől függetlenül úgy érzi, a jövedelem lemarad az élet drágulásától. A megkérdezettek 42 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem érzi, hogy a fizetés követné a költségeket, teljes összhangot mindössze 4 százalék lát. A kosarak másképp állnak össze, mint a hivatalos index, ezért sok család folyamatos alkalmazkodással tartja a korábbi szintet. Kevesebből kell kijönni, a tartalékra pedig egyre kevesebb jut.
Fél év kiesés a fő keresőnél a háztartások harmadánál az alapkiadásokat is veszélyeztetné.
Minden második otthonban bizonytalan, hogy a meglévő védőháló kibírna-e egy komolyabb sokkot. Ha a családi költségvetésbe a legtöbbet vivő kereső hat hónapra kiesne, a válaszadók 30 százaléka az alapvető kiadásokat sem tudná fedezni. További minden ötödik embernek fogalma sincs róla, meddig bírná a tartalék, tehát fejben sem készültek erre a helyzetre. A váratlan lyuk így egyszerre pénzügyi és lelki teher.
A hétköznapi lyukak elviszik a nyugdíjcélú öngondoskodást is.
Aki hónapról hónapra a számlákat rakosgatja, nehezen gondol a húsz-harminc évvel későbbi évekre. A nem nyugdíjas válaszadók 36 százaléka egyáltalán nem takarít meg, további 13 százalék tervezi, de még nem kezdte el. A jelen problémái mindig előrébb kerülnek, a „majd ha telik rá” pedig gyakran soha nem jön el. Maga a halogatás is feszültséget szül, mert a hiányzó tartalék ott marad a háttérben.
A munkáltató a fizetésemelésen túl is tudna kapaszkodót adni.
A dolgozók 45 százaléka úgy érzi, a munkahelye egyáltalán nem foglalkozik a pénzügyi jóllétével. Tízből hatan azt mondják, jelenleg nincs olyan szolgáltatás, ami segítene a mindennapi pénzügyek kezelésében. A kafetéria, az egészségügyi ellátás, a nyugdíjprogram és a meglévő juttatások érthető kommunikációja sokat dobna, az edukáció pedig viszonylag kis költséggel hozhatna tudatosabb döntéseket. A kutatásban sok munkavállaló a jövedelme egy részéről is lemondana jobb egészségügyi fedezetért és nagyobb nyugdíjbiztonságért.
Pénzügyi kérdésben a magyarok még az emberekben bíznak, az AI itt lemarad.
Digitális szokástól, kortól és nemtől függetlenül egyre többen kérdeznek mesterséges intelligenciától, pénzügyi ügyekben azonban csak 5 százalék teszi ezt elsődleges forrásként. Egészségügyi témában bátrabban nyúlnak az algoritmushoz. A bizalom itt a független pénzügyi tervezőkhöz, a családhoz, a barátokhoz, a könyvelőkhöz és az adótanácsadókhoz tapad. A számok mögött tehát emberi hangot keresnek, mert a zseb ügyében a tét túl közel van.
Milyen gyakori ma a pénzügyi stressz Magyarországon? A PwC 2026 júliusi, több mint 3200 fős kutatásában a válaszadók 45 százaléka legalább közepesen feszültnek érzi a saját pénzügyei kezelését, 16 százalék kifejezetten stresszes, és 35 százaléknál nőtt ez a teher egy év alatt.
Bírná a tipikus háztartás, ha a fő kereső fél évre kiesne? A megkérdezettek 30 százaléka az alapvető kiadásokat sem tudná fedezni, minden ötödiknek pedig fogalma sincs róla, meddig tartana a tartalék.
Mit tehet a munkáltató a fizetésen túl? Érthető juttatásközlés, egészségügyi és nyugdíjprogram, kafetéria és alacsony költségű pénzügyi edukáció. A dolgozók 45 százaléka most úgy érzi, a cége ezzel egyáltalán nem foglalkozik.
A Magyar Nemzeti Bank 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben 2028-tól 2,5 százalékra viszi le az inflációs célt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a forint, a hitelek és a háztartások oldaláról nézte meg a döntést. "Az 5,5 százalékos alapkamat ma még alig harap a támogatott hiteleken, a családok zsebét egyelőre más számok mozgatják." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b7d12-e64d-6908-8f4c-fb1b2b2ebd38/download A Magyar Nemzeti Bank 5,5 százalékon tartotta […]
