Október 1-jétől él az országos törvény és a budapesti rendelet, december 31-ig kellene elbontani az óriásplakátokat. Bauer Tamás, a Magyar Reklámszövetség Out of Home tagozatának elnöke a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában azt mondta, a szakma rendezte volna a túlzsúfolt utcákat, a mostani határidő és a kártérítés nélküli bontás viszont a magyar kkv-kat viszi padlóra.
“A plakáterdőkből plakáttemető lesz, mert a magyar kkv-knak nincs pénzük a saját költségű bontásra.”
Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat! A kültéri reklám minden olyan hirdetés, amit akkor látunk, amikor kilépünk a kapun, és éppen nem a telefont nézzük. Bauer Tamás, a Magyar Reklámszövetség Out of Home tagozatának elnöke a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában így határolta körbe a fogalmat. Ide tartozik az óriásplakát, a city light, az építési háló, a járműreklám, a padlómatrica és a szórólap is. A beszélgetés apropója az idei júniusi országos törvény és a budapesti rendelet, amely október 1-jétől lép hatályba.
Az országos szabályt Budapest saját rendelettel tovább szigorította. A törvény a közterületi reklámfelületek elhelyezhetőségét az egész országra kiterjedően újrarajzolta. Közvetlenül utána a főváros még szűkebbre vette a kört. Bauer Tamás szerint a szakmában plakátellenesség érződik, és ennek egy része a gyűlöletkeltő, mocskolódó kampányokra vezethető vissza. A tartalmi tilalomra a törvény már választ adott: közterületen többé nem lehet gyűlöletkeltő hirdetést megjeleníteni, a politikai kampányok keretei is szigorúbbak lettek.
VIDEO
A felületek számát rendbe kell tenni, a módszer azonban sántít. A szakma maga sem vitatja, hogy van, ahol túl sok a hirdetés. Bécsben és Nyugat-Európában több felület működik, ott azonban a szabályt betartják és betartatják. Magyarországon a rendezés elmaradt, ezért kisebb darabszám mellett is zavaróbbnak tűnik a terhelés. A politika a plakáton megjelenő üzenetet a hordozóval mossa össze, holott a rádiót sem verjük szét, ha a stopsoros kampány szól belőle.
A városkép és a reklámháló együtt is megfér. A milánói dóm oldalán a felújítás idején digitális reklámháló van, a bécsi Szent István-dóm is hasonlóan működik. Az, hogy valaki elcsúfítónak tartja a hálókat, az személyes, politikai döntésnek tűnik. A történelmi épületet, a parlamentet külön lehetne kezelni. Egy hatodik kerületi tűzfalon vagy egy huszonharmadik kerületi ipari épületen más a tét.
Hatásvizsgálat nélkül született a törvény és a rendelet is. A minisztérium tegnap szóban ismertette a végrehajtási rendeletet, írásban a szakma még nem kapta meg. A végrehajtás tovább szigorít. Előbb kellett volna megvizsgálni, mely felületeket érdemes szabályozni, milyen darabszámcsökkenés jön ki, és milyen jogi következménye van annak, ha a 15 éves tudomásulvételi engedélyt érvénytelenítik. Fordítva ültek a lovon.
Tíz évvel ezelőtt néhány cég Strasbourgig ment, és 700 ezer eurót kapott. Akkor kevesebb vállalkozást és kevesebb plakátot érintett a hasonló törvény. Most több száz cégről és 39 ezer felületről van szó. Ha az akkori kártérítést arányosítjuk, 45 milliárd forint jön ki. Az állam ezt később kifizetheti, a főváros, amelyik pénzhiányról beszél, az adózók zsebéből nyúlna hozzá.
A kültéri reklám magyar cégeket és helyi hirdetőket tart el. Júniusban 2200 olyan magyar kkv hirdetett, amely 20 táblánál kevesebbet vett. Fodrász, pizzéria, motel, ipari alpinista, fakivágó: ők a saját utcájukban tudnak megjelenni. A frekventált házak tízmilliós nagyságrendű bevételt kapnak a hálóért. Ebből lift, kazáncsere vagy homlokzat készül, attól függően, mire van szüksége a társasháznak.
Január elsejétől a hálós cégek és a kisebb óriásplakátos vállalkozások tönkremennek. A két piacvezető talpon marad. A többieknek saját költségükön kell lebontaniuk a berendezéseiket. Az óriásplakátok bontása 7,6 milliárd forint. A törvény kártérítést nem ad, a sírt és a temetést is a tulajdonosokra hagyja.
Október 1-jétől él a szabály, december 31. a bontási határidő. Ötven bontóbrigáddal is 10-14 hónap kellene, ilyen szakma pedig nincs az országban. Flexelő, betonfeltörő, villanyszerelő van, óriásplakát-bontó nincs. A törvény fizikailag betarthatatlan feladatot vár el. A fővárosi rendeletet a szakma több ponton megtámadta.
A tegnap ismertetett kormányrendelet még tervezet, ma kerülhet kormányülés elé. Ha ott megállítják, a végrehajtás még változhat. A budapesti rendelet kész. A törvény elvileg teret adna a vidéki önkormányzatoknak, a kormányrendelet ezt a jogot elméletivé szűkíti. A plakáterdőkből plakáttemető lehet, mert a magyar kkv-knak nincs pénzük a kötelező bontásra.
Mikor lép hatályba az új szabály, és meddig kell bontani? Október 1-jén él a törvény és a budapesti rendelet. Az óriásplakátok bontási határideje december 31. Bauer Tamás szerint ötven brigáddal is 10-14 hónap kellene, ilyen kapacitás pedig nincs. Mekkora kártérítési tétel jöhet ki a perekből? Egy korábbi, szűkebb magyar ügyben Strasbourg 700 ezer eurót ítélt meg. Most több száz cég és 39 ezer felület a tét. Arányosítva 45 milliárd forint körüli összeg jön ki, amit később az adófizetők fizethetnek. Kik esnek ki a piacról? A két piacvezető talpon marad. A hálós cégek és a kisebb, jellemzően magyar óriásplakátos kkv-k 2027. január 1-jétől bedőlhetnek, miközben a fodrász, a pizzéria és a motel a saját utcájában veszíti el a hirdetési helyét.
Hasonló tartalmak:
Reklámhálók sorsa a parlamentben Hazai marketing a globális zajban: vissza a stratégiához
Bauer Tamás: Budapestnek nem kevesebb reklámra, hanem jobb szabályozásra van szüksége 10 ezer plakáthely szűnik meg Budapesten
