A KSH szerint 2026 augusztusában 4,7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, 229 ezer ember keresett munkát, a foglalkoztatottak száma 4 millió 654 ezerre csökkent. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a bértömeggel, a minimálbérrel és a demográfiával magyarázza, miért nőhet közben a fogyasztás.
“Nem az a döntő, hányan dolgoznak, hanem hogy mennyien dolgoznak és mennyit keresnek.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Friss KSH-számok szerint augusztusban 4,7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta.
A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer fő volt, a munkanélkülieké 229 ezer. A június-augusztusi háromhavi átlagban a ráta 4,8 százalék, a foglalkoztatottak száma egy év alatt 24 ezerrel csökkent. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában ezeket a számokat a magyar gazdaság hároméves stagnálása utáni lassú felíveléshez kötötte.
A foglalkoztatottak létszáma enyhén csökkent, a munkanélkülieké viszont nőtt.
A népességfogyás önmagában apasztja a rendelkezésre álló munkaerőt, ezért a foglalkoztatotti szám csökkenése részben demográfiai. A vállalatok a bérek és a többi költség emelkedése miatt hatékonyságot keresnek, és ez helyenként létszámleépítéssel jár. Az első fél évben már indult egy kisebb növekedés, egyetlen jó időszak azonban nem teremt azonnal tömegesen új állást. Az augusztusi adat azért is figyelmeztető, mert nyáron a mezőgazdaság és a turizmus általában felhúzza a foglalkoztatást. A nyári szezonális hullám most kevésbé látszik a görbéken.
A 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig kedvező a térségben.
Hosszú ideig Magyarország 6 százalék alá sem ment, a 2010-es években viszont 3,5 százalék környékére is leesett a mutató. Ahhoz képest a mostani szint romlás, európai összevetésben azonban továbbra is jobb a 6 százalék körüli uniós átlagnál. Csehországban 3-4 százalék körül alakul a ráta, a régió többi országa hasonló sávban mozog. Az aktivitási arány a 2010-es években 70 százalék közelébe kúszott, és ez a tartalék ma is látszik a statisztikában. A 2023 közepe óta tartó oldalazás után az év közepi mélypontok 4,1-4,2 százalékon voltak, télre 4,6 környékére emelkedett a mutató.
A fogyasztás azért nő, mert a bértömeg gyorsabban emelkedik, mint ahogy a létszám apad.
Az idei reálbérek 7-8 százalékkal nőttek az év eddigi szakaszában. Az infláció bőven 2 százalék alatt maradt, éves szinten 1,8 százalék körüli szint várható. Nem az a döntő, hányan dolgoznak, hanem hogy mennyien dolgoznak és mennyit keresnek. Az állami szektorban év eleji egyszeri juttatások is húzták a statisztikát, a magánszektorban a nyári bérnövekedés már 7 százalék körül alakult, és ott már lassulás látszik. A munkaerőpiaci feszesség enyhül, a bérdinamika mégis magas maradt.
A minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékos emelése alulról tolja a jövedelmeket.
Április-május óta az alacsonyabb keresetűeknél erősebb a bérnövekedés, a magasabb sávban 4-6 százalékra lassult a tempó. Magyarországon régóta nagy volt a rés az átlagbér és a mediánbér között, mert a kiugró fizetések felfelé húzták az átlagot. A rés záródása a fogyasztást később is táplálhatja, mert az alulfogyasztó háztartások a többletet nagyobb eséllyel költik el. A szolgáltatásokban még mindig van munkaerőhiány, az építőiparban viszont inkább visszaesés és szabad kapacitás. Ez a kettősség magyarázza, hogy hol megy tovább a bérverseny, és hol már nincs kit felvenni.
Az év hátralévő részében 4,7-4,9 százalék között tetőzhet a mutató.
A szezonális hatás ősszel és télen általában ront a rátán, a gyorsuló ipar viszont emberek felvételét hozhatja, ha a kapacitások megtelnek. Jövőre a munkanélküliek száma a mostani 229 ezerről enyhén csökkenhet. A Magyarországon dolgozó külföldiek száma és a külföldön dolgozó, itthon lakó magyaroké egyaránt 110 ezer fő körül stagnál. Az előző évek felfutása az itthon dolgozó külföldieknél az elmúlt évben megtört, most oldalazás látszik. A demográfia tovább szűkíti a kínálatot, ezért a ráta akkor is mérséklődhet, ha a gazdaság csak lassan teremt új állást.
Miért nőhet a fogyasztás, ha közben emelkedik a munkanélküliség? A bértömeg a létszámnál gyorsabban nő. Az idei 7-8 százalékos reálbér és a 2 százalék alatti infláció együtt több pénzt visz a kasszához, mint amennyit a 229 ezer álláskereső kiesése elvesz.
Meddig emelkedhet még a munkanélküliségi ráta? Az őszi-téli szezon inkább ront a mutatón, a tetőzés 4,7-4,9 százalék körül várható. 2027-ben a munkanélküliek száma már enyhén csökkenhet a mostani szintről.
Mit jelent a záródó rés az átlagbér és a mediánbér között? A minimálbér és a garantált bérminimum emelése alulról tolja a fizetéseket. Az alacsonyabb keresetűek többlete nagyobb eséllyel megy fogyasztásra, mint megtakarításra.
A zene a benzinkúton, a ruhaboltban és a szálloda lobbyjában is dolgozik. Sziklay-Pap Ferenc, a 3G Multimedia ügyvezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a zenei arculat, a jogdíj és a szeptember 26-i Él a Zene! nap gyakorlatát hozta. "A zene a vendéget szolgálja, a tulajdonos saját lejátszási listája ezen a ponton gyakran félrevezet." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b8af1-9f93-68f4-ab84-a18dcc3b6a2a/download Sziklay-Pap Ferenc, a 3G Multimedia ügyvezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a […]
