A zene a benzinkúton, a ruhaboltban és a szálloda lobbyjában is dolgozik. Sziklay-Pap Ferenc, a 3G Multimedia ügyvezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a zenei arculat, a jogdíj és a szeptember 26-i Él a Zene! nap gyakorlatát hozta.
“A zene a vendéget szolgálja, a tulajdonos saját lejátszási listája ezen a ponton gyakran félrevezet.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Sziklay-Pap Ferenc, a 3G Multimedia ügyvezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a kereskedelmi terek háttérzenéjéről beszélt. A beszélgetés a szeptember 26-i Él a Zene! nap előtt hangzott el, amikor több mint kétezer helyszínen csak magyar dalok mennek.
A háttérzene más tudatállapotot talál a benzinkúton, mint az edzőteremben.
Ugyanaz az ember másképp lép be tankolni, edzeni vagy ruhát próbálni. A mix akkor tartja bent a vendéget, ha a hely céljához és a belépők ritmusához igazodik. A tulajdonos saját ízlése ezen a ponton gyakran félrevezet.
Az első belátás az, hogy a zene a vendéget szolgálja.
Üzletvezetők sokszor a saját lejátszási listájukat tennék a térbe. A forgalom akkor nő, ha a belépő ide tartozónak érzi magát, és még egy polcot is levesz. Az arculat ezért fontosabb, mint a napszakonként ugráló stílusváltás.
Egy elegáns szálloda 50 év feletti vendégeit szándékosan fiatalabb hangulatba helyezte.
A feladat az volt, hogy az üzleti utasok 30 évesnek érezzék magukat a lobbyban. A megoldás modernebb mix lett, mint amit ez a korosztály tinédzserként hallgatott. A zenei arculat így a vágyott énképet erősítette.
A hipermarket, amelyik délelőtt elegáns, este elektronikus hangra váltott, saját vásárlóit zavarta össze.
A visszajáró hol otthon érezte magát, hol idegennek. Az egységes arcél stabilabb, mint a forgalmi csúcsokra szabott stílusugrás. Váróteremben, bankban és rendelőben más a tét: ott a feszültséget kell oldani, amíg az ügyfél a sorszámára vár.
A stílusok térképe a londoni metróhálózathoz hasonlít, az ügyfél mixe mégis egyedi.
A szerkesztők lounge-tól kemény rockig dolgoznak, a háttérben van határ. Szöveges hiphop ritkán fér bele, komolyzene pedig főleg kastélyszállóba. A pop sok kiskereskedelmi térben működik, a lounge a vendéglátásban ül le az asztalhoz.
A karácsonyi lejátszási lista évről évre ugyanazokba a dalokba fullad.
Kevesebb az igazán jó ünnepi szerzemény, mint amennyi üzlet kéri. A szolgáltatók késleltetnék a bevezetést, és kevernék a hétköznapi anyaggal. A dekoráció kikerülése után a szezonérv rendszerint felülírja ezt a türelmet.
Az Artisjus hivatalos partnereinél a magyar arány 35 százalék fölött extra jogdíjkedvezményt hoz.
Külföldi vagy magyar hangsúlyú mix egyaránt kérhető. A szűk keresztmetszet a mennyiség: egy rádió néhány ezer számmal dolgozik, a háttérszolgáltató milliós tárból válogat, a minden stílusba beszerkeszthető magyar felvételből viszont kevés van. Ezért az Él a Zene! napján a megszokott arculatból ki kell lépni.
Szeptember 26-án több mint kétezer üzletben, szállodában, étteremben, benzinkúton és fitneszteremben csak magyar zene szól.
A csatlakozó helyeken sportoló nagykövetek spotjai is mennek, köztük a női kézilabda-válogatott kapusáé. A dolgozók egy része külön győzködés nélkül állt a nap mellé. A hosszabb távú magyar arány onnan nőhet, ha több, háttérbe is illő dal készül.
Mikor szól csak magyar zene a boltokban? 2026. szeptember 26-án, az Él a Zene! napján több mint kétezer üzletben, szállodában, étteremben, benzinkúton és fitneszteremben kizárólag magyar dalok mennek.
Miért nem a tulajdonos ízlése a mérce? A zene a belépőt szolgálja. A saját lejátszási lista otthon működik, a boltban a célközönség ritmusa és a hely arculata számít.
Mit hoz a 35 százalék feletti magyar arány? Az Artisjus hivatalos háttérzene-partnereinek ügyfelei extra jogdíjkedvezményt kapnak, ha a magyar számok aránya átlépi ezt a küszöböt.
Szaúdi olajlétesítményeket és tankereket ért támadás, a Hormuzi-szorost kikerülő kelet-nyugati vezeték is megsérült. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Csicsmann László, Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a jemeni front, az iráni nyomásgyakorlás és az olajpiac mozgását elemezte. "A Hormuzi-szorost kikerülő szaúdi kelet-nyugati vezeték is támadás alá került, az Aramco pedig több szállítást már nem tudott teljesíteni." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b8a8f-eb62-6aa8-9816-f58af45b404a/download Csicsmann László, Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti […]
