A Kárpát-medence földrajza miatt a felmelegedés itt erősebben jelentkezik, mint Európa nagy részén. Dr. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a kukorica, az öntözés és a feldolgozatlan export dilemmáit járta körbe.
“A mai vetésszerkezet az ország jelentős területein középtávon már nem tartható.”
Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat! A medencejelleg miatt a klímaváltozás Magyarországon erősebben csapódik le, mint az európai átlag. Dr. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a magyar mezőgazdaság kényszerű irányváltásáról beszélt. A felmelegedés itt nemcsak magasabb hőmérsékletet jelent, hanem szélsőségesebb csapadékeloszlást is. A 2022-es aszályban a kukoricaállomány közel 60 százaléka odaveszett, az azóta eltelt években pedig egyre sűrűbben tér vissza a vízhiány.
A kukorica termőterülete középtávon zsugorodhat, mert a csapadék csökken, a hőmérséklet nő. Észak-Európa déli sávjában ugyanez a felmelegedés új gabonatermő zónákat nyitott, Magyarországon viszont a megszokott kultúrák szorulnak. A középtávú előrejelzések szerint a mostani vetésszerkezet az ország jelentős mezőgazdasági területein már nem tartható. A klímaváltozás tehát nem általános melegedésként, hanem térben egyenlőtlen nyomásként jelenik meg a földeken.
A talajban tartott víz többet ér, mint a későn kiépített öntözőhálózat. A hagyományos szántás évtizedeken át a megszokott rutin része volt, a száraz években azonban a talajnedvesség megőrzése lett a szűk keresztmetszet. Az öntözhető területek ráadásul nem mindig esnek egybe azokkal a térségekkel, ahol a kiszáradás a leggyorsabb. A Tisza-tónál idén nyár végén már az is kérdés volt, a tározóban maradjon-e a víz, Szolnokra menjen-e ivóvízként, vagy a főcsatornákba öntözésre.
A cirok szárazságtűrő alternatíva, a precíziós technológia pedig a kevés vizet a növényhez viszi. A cirokból gluténmentes kenyér is készülhet, a növény a hőséget és a vízhiányt is jobban viseli, mint a kukorica. Ehhez azonban új agrártudásra, vetőmagra és piacra van szükség. A precíziós öntözés a szórófej helyett közvetlenül a tőhöz juttatja a vizet, ahogyan Izraelben is látszik a műholdképeken a zöld foltok mintázata.
A GMO-vetőmag tilalma a magyar földeken él, a boltban vásárolt élelmiszerre már nem. Európában a génmódosított vetőmag forgalma szabályozott, a világkereskedelemben viszont a GMO-s alapanyag ott van a lisztben, a tésztában és a takarmányban. Magyar földbe ilyen vetőmagot nem lehet vetni, a fogyasztói kosárban azonban nagy eséllyel megjelenik a külföldi gabona. A piaci valóság így gyakran megelőzi a hazai korlátozás üzenetét.
Az állattenyésztés a takarmányon és a vízen keresztül ugyanabba a szorításba kerül. Magyarországon az ágazat sok évben uniós és hazai támogatással marad talpon, a takarmányár emelkedése pedig előbb-utóbb a pulton csapódik le. Az állattartás vízigényes, a hiányos években ezért a hús és a tej ára is emelkedhet. Az élelmiszerár-növekedés a szegényebb háztartásokat aránytalanul érinti, mert enni mindenkinek kell.
A vörös hús klíma- és egészségügyi vitája politikailag is érzékeny pálya. Hollandiában a Natura 2000-es területeken a trágyaterhelés miatt telepbezárások indultak, és ez erős agrárpolitikai ellenállást szült. Az EAT-Lancet elemzései szerint a fenntartható és az egészséges étrend közös pontja a kevesebb állati eredetű élelmiszer, különösen a szarvasmarha. Eközben az uniós élelmiszer-marketing büdzséjének nagyobb része továbbra is a hús- és tejtermékeket népszerűsíti.
A magyar agrárexport nagy része feldolgozatlanul megy ki, a késztermék pedig gyakran visszaérkezik. Lengyelország hasonló történelmi kiindulóponttal magasabb feldolgozottságot ért el. Az Isztrián a szarvasgombából olaj, tészta és sütemény készül, itthon ugyanabból az alapanyagból ritkán születik hasonló hozzáadott érték. Az olcsó tömegáru, a szűk vásárlóerő és a magas áfa együtt tartja lent a minőséget, a gyengébb tétel pedig nehezen viselhető ki a külpiacra.
Miért sújtja jobban a klímaváltozás a magyar földeket, mint Európa átlagát? A Kárpát-medence fekvése felerősíti a szélsőségeket: kevesebb a csapadék, magasabb a hő, a megszokott kultúrák ezért hamarabb ütköznek fizikai korlátba. Lehet-e öntözéssel megmenteni a kukoricát? Csak részben. Az öntözhető táblák nem fedik le a kiszáradó zónákat, a Tiszán pedig már versenyez az ivóvíz, a tározás és a mezőgazdasági igény. Miért marad alacsony a magyar élelmiszer feldolgozottsága? Hosszú ideig az olcsó tömegtermékre épült a modell, a támogatások egy része életképtelen üzemekbe ment, a szűk hazai piac pedig a gyengébb minőségű árut tartja bent.
Hasonló tartalmak:
Gyümölcsárak: korrekció a pulton, almageddon a kertekben Tovább csökkenhetnek az élelmiszerárak a boltokban
Climate shocks hit EU maize heartland in Hungary and Romania Történelmi mélyponton a magyar kukorica termesztése az aszály miatt
