A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint augusztusban csak minimálisan nőttek a díjak, éves szinten már 5 százalékra lassult a tempó. Budapesten 260 ezer forint a medián, a kínálat szűkül, az alku pedig a bérleti piacon másképp működik, mint az eladó lakásoknál.
“A lassabb drágulás attól még nem hoz több pénzt a hónap végére, de a fizetésből egyre kisebb szeletet vihet el a lakbér.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője tette rendbe, mit jelent valójában, hogy lassulnak az albérletárak.
Augusztusban országosan 0,6 százalékkal, Budapesten 0,9 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Éves összevetésben a lakbérdrágulás már 5 százalékra fékezett, miközben egy-két éve még 10-11 százalékos volt a tempó. A havi elmozdulás önmagában nem hoz fordulatot a konyhaasztalon.
A 260 ezer forintos budapesti medián a kínálat közepét jelöli, nem egy átlagos, jó állapotú lakás árát.
A medián azt jelenti, hogy a hirdetések fele olcsóbb, a másik fele drágább ennél a szintnél. Budapesten 200 ezer forint alatt szinte nincs olyan kiadó lakás, ahova szívesen beköltözne valaki. 300 ezer forint fölött viszont a bérbeadók is nehezen találnak érdeklődőt, még a felkapott kerületekben is. A bérlők nagy tömege egyszerűen nem tud ennél többet lakhatásra költeni.
Az albérletárak sávja összezárult Budapesten és a megyeszékhelyeken egyaránt.
A VIII. kerületben a medián 240 ezerről 229 ezer forintra csökkent. Debrecenben 220 ezer, Veszprémben 210 ezer, Győrben, Kecskeméten és Szegeden 200 ezer forint a jellemző szint. Miskolcon, Szolnokon és Egerben 120-130 ezer forint körül alakul a középérték. A drágább vidéki nagyvárosok díjszintje így már egyes budapesti kerületeket is utolér.
A 200 ezres vidéki díjakat az ipari beruházások és az egyetemi kereslet együtt tartja fenn.
Debrecen, Szeged, Székesfehérvár vagy Veszprém nemcsak egyetemváros, hanem munkahelyteremtő beruházások célpontja is. Az egyetemisták és a jól fizető ipari állásokban dolgozók ugyanazokért a lakásokért versenyeznek. Az óvónők, ápolók és közszolgálati dolgozók ugyanazt a bérleti díjat fizetik. A dilemma ott van, hogy nem minden bérlő dolgozik a fejlődő ipari központok jobb fizetésű pozícióiban.
Július elején kevesebb kiadó lakás volt a piacon, mint szeptember elején, pedig a főszezonnak vége.
A bérbeadók a július végétől szeptember elejéig tartó időszakban hirdetnek, mert tudják, hogy akkor keresnek a diákok és a költözők. Budapesten éves összevetésben közel 10 százalékkal kevesebb kiadó lakás szerepelt a kínálatban. Országosan közben bővült a választék. A két adat együtt egy paradoxont mutat: szezonban nő a hirdetésszám, hosszabb távon viszont nem pótlódik a készlet.
A lassuló díjak miatt csökken a hozam, ezért kevesebb új lakás érkezik bérbeadásra.
Ha valakinek van néhány tízmillió forintja, az ingatlanbefektetés már nem biztos, hogy az első helyen áll. A kínálat szűkülése a bérlőknek kedvező tényezők mellett hosszú távon újabb díjemelkedést indíthat. A kormányzat bérlakásprogramja ezen még változtathat, a konkrét intézkedések és a tényleges kínálatbővülés nélkül azonban a piac bizonytalan marad. Gyorsan változó szabályok mellett a többéves elköteleződés is kevésbé vonzó.
Szeptember végén az alku a bérleti piacon más játék, mint az eladó lakásoknál.
Egy több tízmilliós vételárnál természetes, hogy a vevő alkudni akar. Egy kiadó lakásnál a túlzott alkuérv már a bizalmi viszonyt teszteli. A bérbeadók tudatosan áraznak, mert egy üresen álló hónap százezres bevételkiesés, plusz rezsi és közös költség. Addig mennek el, amennyit a piac még kifizet, egy tapodtat sem tovább. A túlárazott hirdetésre amúgy sem érkezik érdeklődő.
A bérlőknek most az a nyereség, ha a fizetésükből kisebb szelet megy lakhatásra.
A jövedelmek a statisztikák alapján gyorsabban nőnek, mint a bérleti díjak. Ettől a havi lakbér, a rezsi és a közös költség ugyanúgy kimegy a számláról. 300-350 ezer forintos lakhatási tételnél már felmerül, hogy ugyanabból a pénzből hiteltörlesztő is kijönne, különösen az Otthon Start kamatával. A lassuló albérletárak tehát nem olcsóbbá teszik a hónapot, csak kevésbé nyelik el a bérből maradó részt.
Miért nem olcsóbb ettől a hónap, ha lassulnak a díjak? A lassulás azt jelenti, hogy kisebb ütemben nő a lakbér, nem azt, hogy csökken. A rezsi és a közös költség mellett a havi tétel ugyanúgy kimegy, csak a fizetéshez képest kisebb arányt vihet el.
Mit takar a 260 ezer forintos budapesti medián? A kínálat felénél olcsóbb, felénél drágább a hirdetés. 200 ezer forint alatt alig van lakható opció, 300 ezer fölött pedig kevesen fizetnek.
Érdemes 10-20 ezer forintot lealkudni szeptember végén? A bérleti piacon az alku érzékeny pont. A túlárazott lakásra nem jön érdeklődő, a reálisan árazottra viszont a bérbeadó ritkán enged, mert az üres hónap neki is veszteség.
Szeptember 21-én, az Alzheimer-világnapon Zsarnóczky Martin, az idősödéssel összefüggő folyamatok kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a korai felismerésről, a családi tapasztalatokról és azokról a mindennapi szokásokról beszélt, amelyekkel késleltethető a demencia. "Visszafordítani nem lehet, de lassítani igen." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b5762-4012-66a4-981c-df45d3d73541/download A szeptember 21-i Alzheimer-világnap a korai felismerésre irányítja a figyelmet. Zsarnóczky Martin, az idősödéssel összefüggő folyamatok kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában az egészséges idősödés gyakorlati oldaláról […]
