A Magyar–kínai Fiatalok Baráti Egyesülete tízfős csapattal járta be Fucsien tartományt a kínai nagykövetség támogatásával. Dr. Horváth Levente, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója húsz év kínai tapasztalattal mutatta meg, milyen a mindennapi digitalizáció, az akkumulátorgyárak mérete és a zöldülő városok ritmusa.
“Jogilag kötelező elfogadni a készpénzt, de amúgy nem használjuk.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A nyugati címlapok helyett saját szemmel nézték meg Fucsient.
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class vendége Dr. Horváth Levente, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója volt. 2023-ban alapították a Magyar–kínai Fiatalok Baráti Egyesületét, hogy platformot adjanak a Kína iránt érdeklődő fiataloknak, legyen szó kultúráról vagy gazdaságról. A kínai nagykövetség támogatásával minden évben egy tartományt járnak be, korábban Hszincsiangban jártak, most Fucsien tartomány került sorra. A tízfős delegáció célja az volt, hogy ne csak a nyugati hírekből ismerjék az országot.
Horváth Levente 2005-ben utazott ki először, és húsz éve foglalkozik Kínával.
Tizenkét évet élt kint, egyetemista is volt, később sanghaji főkonzul. Először Nankingban töltött egy évet, utána a sanghaji Fudan Egyetemen szerezte a BSc és MSc diplomáját, majd a család kétlaki életet él Budapest és Sanghaj között. Kínaiul folyékonyan beszél, ami a helyszínen mindig meglepi a vendéglátókat. Azt mondja, a nyugati sajtóban olvasott kép és az, amit két évtizede a saját szemével lát, gyakran elválik egymástól.
Ningtöben a CATL gyára köré egész város épült.
A delegáció megnézte a CATL ningtöi üzemét, a városban hatmillióan élnek. A gyár körül kialakult ipari park parkokkal, rendben tartott utcákkal és élhető infrastruktúrával működik, nem csupán munkába járó övezetként. A házigazdák büszkék arra, hogy Magyarországon is van nagy akkumulátorgyáruk Debrecenben, Németországban már régóta jelen vannak, Spanyolországban pedig újabb beruházást terveznek. Az MG üzemében két szinten folyik a termelés, a földszinten és az emeleten ugyanaz a ritmus.
Tizenöt-húsz év alatt Kína lett a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója.
A kínai iparban korábban nem volt jellemző az autógyártás, ma robotizált sorok és digitális vezérlés viszi a tempót. Ugyanez a ritmus a szállodákban is megjelenik: a liftben robotokat kell kerülgetni, a bevásárlóközpontokban maguktól közlekednek a gépek. A robot tudja, melyik emeletre, melyik szobába viszi a csomagot. A delegáció tagjainak már indulás előtt le kellett tölteniük az Alipayt és a WeChatet, készpénzzel a kávét sem lehetett kifizetni.
Utcai árusnál és koldusnál is QR-kód áll a pohár helyett.
Jogilag kötelező elfogadni a készpénzt, a gyakorlatban mégsem ezzel fizetnek. Horváth Levente szerint ez nem az utóbbi év divatja, öt-tíz éve így működik a rendszer. Taxihívás, számlafizetés, repülőjegy, kerékpárfeloldás mind ugyanazon az alkalmazáson megy. A helyiek kényelemként élik meg, a nyugati sajtó gyakran más keretbe teszi ugyanazt a képet. A piacon is telefonnal fizetnek, készpénzes sort alig látni.
A hsziameni televíziónál már AI-műsorvezető viszi a TikTok-anyagot.
Hsziamen ötmilliós város, Sanghajhoz képest kisebb, Magyarországhoz képest mégis nagy. A stúdió felhőkarcolóban van, a méretek mások, mint itthon. Van élő műsorvezetőjük, és ugyanannak az arcnak és hangnak megvan az avatárja is. Ha a stúdióban nem fér bele a felvétel, az avatár mondja el a szöveget a saját hangján. Sokan félnek a munkahelyektől, a helyszínen viszont sokan dolgoznak az AI-fejlesztésen és a műsorok kitalálásán.
A nyolcéves gyerekeknél már tananyag az AI helyes használata.
Horváth Leventének kínai felesége van, a kisfiuk második osztályos. Az általános iskolában megjelenik, hogyan kell jól promptolni, és a technikaórából technológiaóra lett: robotokat szerelnek, nem csak papírt vágnak. A tabletes TikTok-pörgetést felügyelet nélkül nem tartják egészségesnek, ezért a digitalizációt és a robotikát beépítették a tanrendbe. Doktori fokozatot már nem csak hosszú tanulmányért adnak, új fejlesztésért, találmányért is jár a PhD.
A szürke, szmogos városok helyett kék eget és csendes utcákat láttak.
Amikor Horváth Levente először érkezett, szürke, füstös települések fogadták. Fucsien tartományban, különösen Hsziamenben parkok vannak a belvárosban, az utcák szélén rendezett fák és bokrok állnak, az autópályák mellett is. A kétszer hatsávos utakon a forgalom java elektromos, beszélgetni lehet az út szélén, a motorhang nem nyomja el a szót. A múzeumban 1980-as szegénységet mutató képek lógnak, a mai város jachtokkal, tavakkal és felhőkarcolókkal Szingapúrra emlékeztet.
A 350 kilométeres gyorsvasút másfél órára rövidítette a régi buszos távot.
A nagyvárosok 90 százalékát már ilyen vonal köti össze. A kocsiban alig hallatszik valami, a magyar vonatokhoz szokott fülnek ez a csend a legfurcsább. Horváth Levente szerint a kínai néplélekben régóta ott van a szorgalom, a mai gazdaságban viszont megjelent a nejcsüan, a túlzott verseny. A cégek egyre többet adnak a vevőnek, a haszon mégsem nő vele arányosan, ezt a vezetés már visszafogni próbálja.
A kínai vezetők többsége mérnök, Hszi Csin-ping is Fucsienben tanulta a pályát.
Nyugaton gyakran jogászok viszik az államot, ott mérnöki végzettségűek ülnek a csúcson, beleértve Hszi Csin-pinget. A mai államfő 17 és fél évig volt politikai vezető ebben a tartományban, alpolgármester, polgármester, majd kormányzó. Faluvezetőként indult, és íratlan szabály, hogy pekingi állami posztra legalább három tartományban kell vezetői gyakorlat. A delegáció az esti programokon szabadon járt, a bárok tele voltak fiatalokkal, a boltok tíz-tizenegyig nyitva tartottak. Kamerák mindenütt vannak, egy ottfelejtett telefon a helyén marad.
Jövőre újabb tartomány jön, a célpontot még nem jelölték ki.
Horváth Levente szerint az út azért fontos, mert a saját szem más ritmust mutat, mint a címlap. Fucsien tartomány gyárai, vonatai és iskolái egyben mutatják, milyen tempót diktál ma a kínai fejlődés. A Business Classban ez a kép jött haza: nem elmélet, hanem liftben kerülgetett robot, QR-kódos utca és csendes, elektromos város.
Miért Fucsien tartományt választotta az egyesület? Minden évben más tartományt járnak be a kínai nagykövetség támogatásával. Fucsien azért került sorra, mert kevesebben mennek oda, mint Sanghajba vagy Pekingbe, a fejlődés mégis látványos, és Hszi Csin-ping pályájának is fontos állomása volt.
Mire kellett a delegációnak felkészülnie utazás előtt? Alipayt és WeChatet kellett telepíteni, készpénzzel alig lehetett fizetni. Étterem, kávé, taxi, kerékpár és adomány is QR-kóddal ment.
Elveszi-e az AI a tévésök munkáját Hsziamenben? Van élő műsorvezető, az avatár akkor lép be, ha a stúdióban nincs kapacitás, vagy TikTok-anyag kell. A fejlesztésen és a műsorok kitalálásán sokan dolgoznak a televíziónál.
A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint 2026 júliusában 4,7 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, júniushoz viszonyítva pedig 1,7 százalékos bővülést mért a hivatal. Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában azt mondta, a harmadik negyedév így pozitívan indult, a havi emelkedés mértéke viszont nagyobb volt a vártnál. "Szerintem egy 3-4 százalékos bővülés benne van az iparban." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1aa752-71ef-6b56-9a08-47bff2039ad3/download […]
