Weisz Ágoston, a Google Gemini Multimodality vezetője és az Alphacademy alapítója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class VIP rovatában a gépek tanítása és a gyerekek gondolkodása közötti párhuzamot járta körül. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan marad meg a küzdés és a sikerélmény ott, ahol a válasz másodpercek alatt megérkezik.
“Az igazi érték az lesz, hogy ki tud mélyen gondolkozni, problémákat felbontani és kritikusan hozzáállni a megoldásokhoz.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A gépek és a gyerekek tanítása meglepően hasonló utat jár be Weisz Ágoston mindennapjaiban.
Weisz Ágoston, a Google Gemini Multimodality vezetője, az Alphacademy alapítója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class VIP rovatában arról beszélt, hogyan fér meg egy emberben a csúcstechnológiai munka és a gyerekekkel való foglalkozás. A zürichi laborban a világ egyik legösszetettebb mesterségesintelligencia-rendszerén dolgozik. A szakkörökön arra törekszik, hogy a diákok maguk jöjjenek rá a megoldásra, és a mások arcán megjelenő öröm számára kikapcsolódás.
A mesterséges intelligencia akkor válik veszéllyé, ha helyettünk oldja meg a feladatot.
Egy nehéz matek- vagy programozási példa fél perc alatt kicsalható a gépből, és ezzel éppen az a küzdelem esik ki, amelyből a gondolkodás nő. A gyerek később ugyanígy kerülhet abba a helyzetbe, hogy a munkahelyén is a gép viszi el a feladatot. A kényelmes házifeladat-megoldás ezért rövid távon jónak tűnik, hosszú távon viszont gyengíti a képességet.
A motiváció mindig azt hozza ki, amire ráállítjuk a jutalmat.
Egy afrikai városban pénzt adtak a begyűjtött mérgeskígyókért, mire az emberek tenyészteni kezdték a kígyókat. Ugyanez történik, ha a dolgozat ötöséért otthon elkészített feladatot díjazzák. A gyerekek akkor maradnak bent a gondolkodásban, ha saját rádöbbenésükhöz kötődik a sikerélmény. A tényszerű számonkérés ezt a rádöbbenést gyakran kiveszi a tanteremből.
A tárgyi tudás önmagában egyre kevesebb előnyt ad a mindennapokban.
Elvis Presley születésnapját a gép is eltévesztheti, a hallgatók pedig azonnal kiszúrják a hibát. A jövőben az lesz az érték, aki mélyen gondolkodik, a problémát részproblémákra bontja, és felismeri, ha egy válasz sántít. A tárgyi tudásra továbbra is szükség van, mert e nélkül nincs mire ráépíteni a gondolkodást. A magolás célja tehát a gondolkodás alátámasztása, a visszaböfögés önmagában keveset visz előre.
A felfedeztető oktatás Pósa Lajos nyomán épült be az Alphacademy gyakorlatába.
A tanár nem adja oda azonnal a megoldást, hagyja próbálkozni a gyereket, apró hinteket ad, és teret enged a hibának. Ugyanez a visszajelzéses módszer hozta az áttörést a mesterséges intelligencia tanításában is. A gépet is jobban lehet úgy fejleszteni, ha hagyják keresni, majd megmondják, helyes volt-e a kísérlet. Az Alphacademy-ben ezért a gyerekek motiváltabbak, és több eredményt hoznak haza.
A focióra másfél órán át bírja a gyerek a rohanást, a hibát és az újrapróbálást.
Egy jó beadásért dicséret jár akkor is, ha nem lesz belőle gól. A matematikaórára is rá lehetne építeni ugyanezt a közeget, ha a küzdés után van sikerélmény. A megmutatós számonkérés ezt a közeget kiveszi a tanteremből. A sportban a gyerekek tudnak izzadni, az iskolában is meg lehet teremteni ugyanezt a tétet.
Az ai személyes edzőként is beléphet az iskolába a puskagép helyett.
Bloom klasszikus kísérletében a személyes tutor kettő szórással emelte a teljesítményt: a közepes diák erős lett, a gyenge közepes, a jó pedig olyan szintre ért, amit addig alig láttak. A gép már tud okosan kérdezni, a rendszer azonban még arra használja, hogy helyettesítse a diák munkáját. Mélyebb feladatokkal és rávezető kérdésekkel fordítható ez a helyzet. El kell fogadni, hogy a gyerekek használni fogják a gépet, és ettől komolyabb problémákhoz is hozzáérhetnek.
Szinte minden gyerekben ott van a problémamegoldó gondolkodás.
Egy hármas matekos diák programozás közben elengedte azt a hitet, hogy buta, majd év végére ötös lett matematikából. Az Alphacademy nem zseniket vár, hanem motivált gyerekeket. A cél nem programozók vagy matematikusok nevelése. A lényeg az, hogy nehéz problémához is hozzá merjenek nyúlni, és első kudarc után tovább próbálkozzanak.
Tíz-tizenöt év múlva a mély kritikus gondolkodás és a kreativitás viszi előre a felnőttet.
A gép könnyen csinál valamit, az ízlés és a kontroll viszont emberi marad. Aki ma mindent kiszervez, holnap kevesebbet tud hozzátenni. Aki ma küzd a saját megoldásáért, az ai mellett is többre lesz képes. A kritikus gondolkodás ezért iskolában és munkahelyen egyaránt tartós előny marad.
Miért veszélyes, ha a gyerek az ai-jal csináltatja meg a házit? Mert kiesik az a küzdelem, amelyből a gondolkodás nő. Rövid távon jön az ötös, hosszabb távon a gép a munkahelyen is átveheti a feladatot.
Mit visz magával egy gyerek az Alphacademyből, ha soha nem lesz programozó? Azt az élményt, hogy nehéz problémához is hozzá lehet nyúlni, a feladatot részproblémákra lehet bontani, és az első kudarc után is érdemes tovább próbálkozni.
Milyen képességre lesz nagyobb szükség 10-15 év múlva? A mély kritikus gondolkodásra, a hibás válasz felismerésére és arra az ízlésre, amely eldönti, mit érdemes egyáltalán megcsinálni.
Szeptember közepén már látszik: 2026 hátralévő részében nem érkezik extra juttatás a nyugdíjasokhoz. A Portfolio.hu elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a GDP-küszöbről, a januári emelésről és a 2027-re tolt vállalásokról beszélt. "A hivatalos infláció alacsonyabb a januári 3,6 százalékos emelésnél, ezért a novemberi korrekció elmaradása most jó hír." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b31bc-ce78-6e14-be34-bd26b36d7382/download Szeptember közepén már kirajzolódik, hogy 2026 hátralévő hónapjaiban nem érkezik extra juttatás a magyar nyugdíjasokhoz. A Jazzy Rádió […]
