Ma van a Televíziózás Világnapja


2019.11.21 11:39

90.9 Jazzy Radio on 2019. 11. 21

Az ENSZ kezdeményezésére 1996 óta november 20-a a Televíziózás Világnapja

A magyarok természetesen itt is kiemelkedőt alkottak, hiszen a modern televíziózás elméletét és gyakorlatát Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926. március 20-án. Ez volt a Radioskóp szabadalom, amelyet egyébként 2001-ben felvettek a Világ emlékezete listába. Tihanyi szabadalmát Mihály Dénes fejlesztette tovább, amikor E.H. Traub fizikussal 1936-ban létrehozta a 240 sorra felbontó készüléket, amit a Gellért Szállóban próbáltak ki: zárt láncú tv-közvetítést hoztak létre, amelynek során 30 méter távolságra közvetítették a képet. Ennek ellenére, nem Magyarországon indult el a televíziós közvetítés, hanem Angliában, három évvel később a BBC-vel, majd az USA-ban 1939-ben az NBC-vel. Itt sem maradhattak ki a magyarok, az NBC munkatársa volt ugyanis Goldmark Péter Károly, aki kidolgozta a színes televízió szabványt. Ehhez képest itthon, majdnem két évtizedet kellett még várni, mire 1957-ben elindult a Magyar Televízió első kísérleti adása.

A II. világháború után egyébként, egész Nyugat-Európában rendkívül népszerűvé vált a tv, amelyről a történészek úgy vélekednek, hogy segítette a modernizációt, a demokrácia alapelveinek terjedését, a tájékozódást, a tudatosságot, hiszen mindenkihez ugyanazok az információk jutottak el (azt a részét most ne vegyük figyelembe, hogy ezek mennyire manipulált információk) sőt, azokban az országokban, ahol nagyarányú (volt) az írástudatlanság, oktatás-helyettesítő eszközként is funkcionál(t)

Ez a fajta egységes információ áramoltatás nem tartott túl sokáig, mert amikor nálunk Magyarországon még el sem indult a televíziós sugárzás, Nagy-Britaniában, 1955-ben már megjelentek az első kereskedelmi csatornák. Ezzel tehát több, majd még több televíziós csatorna és vele számtalan műsor is elérhetővé vált, amelyek nyilván nem egységes információkat közöltek, és ez a keresletet is differenciálta. Nyugat-Európában ez a nyolcvanas évekre tehető, Magyarországon pedig a kilencvenes években indultak el az első kereskedelmi csatornák, majd jöttek a műholdas tematikus adók és így tovább.

Ma már ott tartunk, hogy minden digitálissá és interaktívvá válik, a fókuszban a kereslet, azaz a néző, az előfizető igénye, bármi, de lassan tényleg bármi elérhetővé válik, személyre szabottan. És éppen ez okozza a legnagyobb problémát: minden elérhető, a nap bármely szakaszában, bármennyi ideig. Érdekes adalék, hogy a legutolsó Standard Eurobarometer felmérés szerint, hiába riogatnak bennünket az Y és Z generáció egyre kevésbé kezelhető videójáték, internet, facebook, és általában social media, valamint, VR függésével, valójában még mindig a tévézés a leggyakoribb eszközünk a szórakoztatásra.

Természetesen egyre nő a neten keresztül tévézők száma, hiszen a tévé után az Internet a második leggyakrabban használt tájékozódási forrás, és csak utána jön a rádiózás, tehát, a hagyományos televízió még hősiesen tartja magát. Az EU-ban a polgárok 65%-a naponta használja az internetet, minden negyedik ember a közösségi média felületekről (is) tájékozódik, és az uniós polgárok egyharmada olvas újságot. A magyar lakosságra vonatkozóan a Nielsen készített felmérést 2017-ben, amely szerint, a magyarok naponta átlag öt órát tévéznek, az ötévesnél idősebb korosztályból a 15-24 évesek naponta átlag 2-3 órát, a még idősebbek pedig, akár kb 7 órát is a tévé előtt töltenek.

A gyerekek gyakran felügyelet nélkül, mindenféle tartalmat néznek, ami a jelenlegi kutatások szerint is, komoly pszichés sérülésekkel és az idegrendszerre gyakorolt rendkívül kedvezőtlen hatással jár. Ha csak a számokat nézzük, egy átlag magyar egész életére kivetítve ez 16 évnyi televíziózást jelent.

Ugye mindenki érti már, miért kampányolnak a Televíziózás Napján a szokások ellen a szakemberek….1996. November 21-én és 22-én az ENSZ tagállamok tartottak egy konferenciát, amely World Television Forumként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. A legismertebb és véleményformáló médiaszemélyiségek vitatták meg a televízió szerepét, és egyfajta megállapodást kötöttek a tévétársaságok arról, hogy ezen a napon a televízió által eredetileg is közvetíteni kívánt magasabb rendű dolgokat helyezik előtérbe, mint kultúra, béke, együttműködés. Az ENSZ Közgyűlés megszavazta, hogy legyen november 21 a televíziózás világnapja, amelyet egyedül Németország nem fogadott el, arra hivatkozva, hogy május 3 a sajtószabadság világnapja, május 17. a telekommunikáció világnapja, október 24. meg az információs fejlődés világnapja, így teljesen felesleges még egy ilyen világnap. Ezzel párhuzamosan nagyon érdekes irány bontakozott ki a november 21-i világnap kapcsán, ugyanis egyre többen (az USA kezdeményezésére) a televíziózás visszaszorítása mellett kampányolnak november 21-én. Az USA-ban például tévémentes hetet is tartanak a kilencvenes évek óta, ez a TV-Turnoff Week, amelyet egy mini csoportosulás indított el. Mára hatalmas mozgalommá vált és az ún. tudatos tévézésért küzdő Center for Screen- Time Awarness nevű szervezet támogatja. Vezetője, Robert Kesten szerint, inkább a magunk életét kellene élnünk, minthogy mások életét bámuljuk a tévében. A szervezet azért kampányol, hogy legalább a tévémentes héten a családunkkal, barátainkkal töltsük az időt, olvassunk, sportoljunk és ne kapcsoljuk be a tévét.

források:

https://www.origo.hu/teve/20091120-november-21-a-televiziozas-vilagnapja-world-television-day.html https://m.blog.hu/eu/europapont/image/2018/tv2.png https://europapont.blog.hu/2018/10/31/tevenezes_eu