A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja van

Written by on 2019. 08. 05

A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára Hirosima atombombával történt elpusztításának évfordulóját a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. 

A nukleáris fegyverek betiltásáért hozták létre ezt a világnapot, a Hirosima és Nagaszakiban történt bombázások emlékére, amelynek súlyossága így az idő távlatából nemhogy csökkent volna, hanem még fokozódott is. A világháborúk az emberiség történelem nagy fekete foltjai, amelynek sötétségét tovább fokozza az, hogy mindkét fél bizonyos cselekedetei igen csak megkérdőjelezhetők, mind erkölcsileg, mind emberileg.

A második világháború végén, azért hogy az amerikaiak térdre kényszerítsék a harcoló japán ellenfeleket, Henry S. Truman elrendeli Hirosima lebombázását, amelyet szorosan követ a Nagaszaki támadása. Hirosima fölé érve az Enola Gay repülő kioldja a „Little boy” becenevű bombát 9000 méter magasan. A bomba úgy lett bekalibrálva, hogy ne a felszínhez érve robbanjon fel, ahol az energia jelentős részét elnyelné a talaj, hanem a kioldást követő 40 másodpercben, 1000 méterrel a földfelszín felett, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezze. A robbanóerő kb. 12 000 tonna TNT-nek felelt meg. A láncreakció mindössze az urántöltet 1 %-ra terjedt ki. Néhány nappal később a Bock’s Car repülőgép kioldja a „Fat Man” becenevű bombáját, amely a világ első plutónium bombája volt. A bomba 503 méter magasban robbant fel, ereje 22 000 tonna TNT-nek felelt meg.

Az epicentrum közelében a sugárzás elérte a 100 Gray-t, amely tízszerese annak az értéknek, amely felett biztos a halál emberre nézve. Ez az érték feleződött minden 200 méterrel. 3 kilométerre a sugárzás „csupán” 0.002 Gy volt. A sugárzás 80%-a a bombázástól számított első napon szabadult fel. Egy hét alatt a sugárzás az egymilliomodnyijára csökkent. Ha összehasonlítjuk az összsugárzást a csernobili baleset során tapasztalttal, akkor a bombázások során mért értéke század akkora.

A bombázások összesen 600 000 ezer embert érintettek, 210 000 halálesetet okoztak. Az akut halálozás 20%-át sugárbetegség okozta, 20%-át különböző égési sérülések és 60%-át az egyéb sérülések (pl. rájuk omlott a ház) Az akut sugárbetegség tünetei igen szerteágazóak: erős hányinger, étvágytalanság, vérzés, fertőzés, hasmenés, hámló bőr, nemzőképtelenség, központi idegrendszeri hatások mind jelentkezhetnek a dózistól és időtartamtól függően. A krónikus hatási a következőképpen alakultak: A leukémiás esetek 5-10 év múlva mutattak csúcsokat; az egyéb daganatok 20 éven belül kezdtek el emelkedni, végül jóval meghaladva a leukémiás esetek számát. A sugárzás igazából bármilyen daganatot okozhat, de leggyakoribbak a különböző leukémiák és limfómák, viszonylag ritkák az emlődaganatok és méhnyak karcinómák.

A nukleáris fegyverkezés megakadályozása igen aktuális politikai probléma, amelynek indíttatása elég ködös és komplikált. Ami tény az tény, nem szabad megengedni, hogy ilyen még egyszer előforduljon.

(forrás: http://www.osski.hu/)


Current track

Title

Artist