142 évvel ezelőtt nyílt meg a Nyugati Pályaudvar


2019.10.28 11:50

90.9 Jazzy Radio on 2019. 10. 28

142 évvel ezelőtt, 1877. október 28-án megnyitották a Nyugati Pályaudvart, amelynek elődje a Pesti indóház volt. 1846-tól szállítottak innen, az indóházból utasokat és árut, eleinte Vácig, majd egyre szélesedett a vasúthálózat és egy idő múltán már nem tudta ellátni a növekvő igényeket.

A telek tulajdonosa akkor az Osztrák Államvasút Társaság volt, s amikor elkészült a Nagykörút terve, a Társaság lebontotta az indóházat, (mert az keresztezte a körút útvonalát) és felhúzták a mostani Nyugati vonatfogadó csarnokát. Az új csarnok északabbra épült, így minden elfért egymás mellett, még a pályaudvar irodaépülete is, amely az 1970-es évekig a Nagykörúton, a csarnokkal szemben állt. A mai Nyugati terveit August W.De Serres építész, illetve a párizsi Gustave Eiffel (igen, az Eiffel torony tervezője) készítette, sőt, egy magyar tervező is ott volt a csapatban, Bernárdt Viktor, aki munkájáért Ferenc József-rend kitüntetést kapott.

Az új pályaudvar 1977. október 28-án nyílt meg. A nyolcmillió forintból készült különleges építmény, Európában is híressé vált: a felhasznált vasszerkezet 1500 tonna volt, árkádos oromfal és galériasoros motívumok épültek a 25 méteres magas, 42 méter széles, 146 méter hosszú csarnokban, s a leghosszabb szerelvények is biztonságosan tudtak várakozni. Az üveg és acél ötvözésével épült csarnok az egész Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb ilyen létesítménye volt. Szinte minden megvolt itt, ami ma is elérhető: pénztárcsarnok, váróterem, vendégszobák, étterem, poggyászfeladás, sőt egy külön helyiség volt fenntartva Ferenc József és családja számára. Csak a királyi családnak létrehozott részleg 50.000 forintba került.

A Nyugati (akkor Budapesti pályaudvar) annyira impozáns volt és olyan nagy forgalmat bonyolított, hogy a környéke pillanatok alatt felfejlődött: számos bérház, paloták, üzletek és az első villamos első megállója is megjelent rövid időn belül. Ám, ahogyan az lenni szokott, ha egy környék felkapott lesz, akkor nem csak az úriközönség jelenik meg, hanem a zsebesek, örömlányok is, így például nagyon híres bordélyház működött a mai Westend bevásárlóközpont helyén, Westend-ház néven. A növekvő bűnözés miatt, biztonsági intézkedéseket vezettek be és a pályaudvar területére csak az léphetett be, akik az Osztrák Magyar Államvasutak bérkocsijaival érkeztek meg.

Ahogyan említettük, a Nyugati pályaudvar nem az eredeti elnevezés, ezt csak évekkel később, 1891-ben kapta a csarnok és környéke, amikor államosították az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaságot és átvette a Magyar Nyugati Vasút (a Magyar Államvasutak elődje) tehát, a pályaudvar közvetlenül nem az iránya miatt kapta a nevét, de azt is hozzá kell tenni, hogy névadója, a Magyar Nyugati Vasút viszont az ország nyugati részébe szállított, Sopron, Győr és Bécs felé, tehát tulajdonképpen mégiscsak nyugati a Nyugati. Ezzel párhuzamosan, a Magyar Keleti Vasúttársaság Erdély, míg a Déli a Balkán felé üzemeltette és ellenőrizte a vasútvonalakat.

A Nyugati Pályaudvar híres vasszerkezete az 1970-es évekig egyre rosszabb és rosszabb állapotba került, ráadásul a nagyarányú mérgező füst kibocsátás miatt, életveszélyessé nyilvánították, és le is akarték bontani, ám végül nem így történt, hanem műemlékvédelem alá helyezték és 1975-ben egy tervpályázat kiírása után, elkezdődött Európa egykori díszének átalakítása.

forrás és képek:

https://bpromantikaja.blog.hu/2017/08/01/a_magyar_eiffel-torony_avagy_a_nyugati_palyaudvar_tortenete és 

http://lechnerkozpont.hu/cikk/140-eves-a-nyugati-palyaudvar